Apa Münchenben...

Gyors reggeli otthon, utána hivatal és bank, majd dolgozni... Az előbbi azért kell, mert az itteni adószámomat kéri a munkáltató, és nem tudom megvárni amíg kipostázzák, a másikat meg mert az internet bankom nem megy, mint kiderült, egy lapot még alá kell írnom, ami kimaradt...

Hivatalba be, jaj ne, sokan vannak, kártya szerint 8-an vannak előttem. Mivel elkértem magamat reggel munkából, mert hivatalos ügyet kell intéznem, sietős volt a dolgom, de láss csodát, 10 perc alatt így is sorra kerültem. Most egy mogorva ügyintézőhöz kerültem. Mindent elmondott ő is, és bíztatott, várjam meg a kártyát, mert az ingyenes, és a munkáltatóm amúgy is le tudja kérni az adataimat a Finanzamt-tól... csak nagysokára sikerült vele megértetnem, hogy nagy cégnél dolgozom, és ott ezt nem csinálják meg autómatikusan ( sajnos ). 5 EUR ügyintézői díj, és máris megkaptam a lepecsételt lapot, amin rajta van az adószám, így nem kell rá 3 hetet várnom. A szám kb. 1 hét alatt megvan, de a kártya csak 3. hétre jön meg legkorábban. Ha a munkáltató nem tud addig várni, akkor sajnos csak ez az út marad. Holnap is kell hivatalba mennem, de az 7:30-kor nyit, simán megjárom munka előtt.

A bank pikk-pakk ment, bementem nyitásra ( 9:00 ), elő volt már készítve, és 9:05-kor már az S-Bahn-on csücsültem. Meglepetésemre ma láttam jegyellenőrt. Sokat voltam németországban, de ellenőrt a tömegközlekedésen még sosem látttam. De ma igen! Igaz senkit sem ellenőriztek, csak egymással beszélgettek. :)

Az irodában nem volt semmi extra, csak bemutatkozások, meetingek. Délben azonban az orosz kollega kitalálta, látott egy kínai éttermet, és ne együnk minden nap pizzát, menjünk inkább oda. A kínai ételeket én is szeretem, igy elindultunk. Messze volt, de egy kis séta a friss levegőn feldobja az embert. Az étterem All You Can Eat volt, annyit ettél, amennyi belédfért 6:80 EUR-ért. Én meg is tettem, akarom mondani meg is ettem minden tőlem telhetőt. 2 jókóra kör + desszert. És itt olyan dolog történt, mint eddig kintlétem alatt egyszer se... nem adtak vissza! 7 EUR-t fizettem, és meg se kérdezte, csak spontán nem adott vissza. Végül is szerintem a 7 EUR-t is bőven leettem, szal nem húztam fel magam annyira.

Visszaérve az irodába, gyorsan letoltam 1 liter almalevet, és máris jobb volt. Itt jegyezném meg, hogy az irodában 3 féle üdítőt lehet inni ingyen. Küzdöttem az elalvás ellen, de oldalamra állt a kávé ( 4 féle kávé van ), és kihúztam a nap végéig. Itthon jött postám és csomagom is! Csomagért holnap vagy szombaton kell mennem a DHL-hez, de a levelekben megjött a bankkártya, pinkód. Az egészségbiztosítótól egy felkérés, hogy küldjek nekik fényképet az igazolványhoz. A posta kicsit olyan mint a vietnámi háborúban a katonál levelezése. Beteszek bármit a válaszborítékban, bedobom bármelyik postaládába, és nem kell postadíjat fizetnem. A címzett állja, nagyon laza...

7,00 - All you can eat
5,00 - hivatali ügyintézési díj
-------
12,00 - 8. nap

Reggel egy nagy mínusszal indult a cornflakes után. Nem azért, mert sorban álltam bérletért, hanem a bérlet ára miatt ( 90,40 ). mintha a véremet szívták volna, és a cég még csak ki sem fizeti. 10-re sikerült is beérnem, de semmiről sem maradtam le. Az egész napomat intranetes dolgok átpötyörészésére használtam. Semmi rendkívüli. Délben pizza 6,50-ért, majd tovább mókolás. Este haza, Skype, és mindenféle földi jó, láthattam a kisfiamat is, napok óta nem volt rá lehetőségem. Vacsora a korábbi bevásárlásból maradtak. Semmi plusz kiadás.

Napi kiadás összegzés:
6,50 - Pizza
90,40 - Bérlet ( 1-6. Ringe )
-------
96,90 - 7. nap

Reggel ébredés, nehezen, lassan, de kollega könyörtelen, indulni kell. Miután megtudtam, hogy napi 20 EURelszámolható, gyorsam vettem a pékségben 2 szendvicset meg 2 bajor rudat, blokkot gondosan el is raktam. Autónál derült ki, nem is 2-en, hanem hárman leszünk, mert kolleganő is társult. Mivel Astra karaván, kényelmesen elvoltunk így is... az első két óra simán elment beszélgetésekkel, majd jött akajakóma. Küzdöttem ellene, de hiába. 5 óra lett az út, mert dugó volt. Megáltunk egy BK-nál, hogy át tudjak öltözni. A WC nagyon gáz állapotban volt,  mintha nem is Németország lenne. Jobbat vártam volna, de csak ez jutott. Vettem egy kólát, hogy a kocsiban megakadájozzam a további bealvást, de mint kiderült, sikerült nem elkérni a blokkot, ez 2,49 EUR-ba került.

Irodában bemutattak még 2 embert, akikkel együtt fogunk dolgozni. Mivel a projekt eléggé az elején van, így csak hárman vagyunk a technikai teamből, az első 3 a kb. 40-ből. Manager viszont annl több. Ennek megfelelően mindent magunknak kell megoldani, s körülöttünk lévő emberek nem nagyon értik néha, miről beszélünk. Ennek az lehet az oka, hogy a két kollega több mint 20 éves szakmai tapasztalata kialakított bennük egy eléggé IT-s beszédet, amit én a 7+ éves tapasztalatommal még megértek, de a managerek csak sokadjára... :)

Kaptunk némi melót, meg kávét, majd ebédelni mentünk. Ettem egy 30 cm-es hawaii pizzát 6,50-ért. Finom volt, vékony tésztával. Utána vissza az irodába. Aktatologatás estig, majd hazaindulás. Hazafele vonaljegyet kellett vennem. Az iroda nem ott van, ahol a cég honlapja hirdette, mert azon a címen csak egy postafiók van. Mint kiderült, elég messze van tőlem. Azért választottam azt a szobát, amit, mert azt hittem, közel lesz a cég. Münchenben drága a közlekedés, és a mostani irodát csak átszállással érem el. Ráadásul a bérlet is mocskosul drága.

Hazaérve  korábbi bevásárlásból maradtakat ettem, majd kis skype és alvás.

Napi kiadás összegzés:
2,49 - BK kóla
-------
2,49 - 6. nap

-10 EUR Hotel, vagyis kaptam 10 EUR-t, mert túlfizetésben voltam kulcs leadásakor.
5,20 EUR közlekedés, ezt a munkaadó visszatériti, csak előre meg kell finanszíroznom.
5,20 EUR reggeli kaja, ezt a munkaadó visszatériti, csak előre meg kell finanszíroznom.
6,50 EUR kaja, ezt a munkaadó visszatériti, csak előre meg kell finanszíroznom

Megint kevés alvás után rontott rám a reggel. Elmentünk kollegával reggelizni. Mivel drága volt a pékség, csak 3 finomabb zsömlét választottam ( 0,69 EUR ). Reggelinél megkérdeztem kollegát, miért kérte el a blokkot, erre azt mondta, a cégek Németországban erre fizetnek. Majd vissza, öltözés és meló. Útban a meló felé nem értettem, kollega miért akar átszállni, amikor van egyenes járat is. Végül sikerült elmagyarázni, és a rövidebb utat választottuk, de egy vonaljegy így is kellett ( 2,60 EUR ).

Sok fejtágítás, stb., és azt hittem, kapunk ebédet, de nem kaptunk, magunknak kellett fizetni. A végén mondták, kérjek számlát, mert megmutatják, hogyan lehet elszámolni, tehát a kollegának reggel igaza volt. Most már ezt is tudom, utazás alatt el lehet kaját számolni, ebédem 5,50 volt, az is el lesz számolva.

További fejtágítások, és megtudtam, hogy kb. 2-3 hét, mire megkapjuk az árát. Még jó, hogy hoztam kicsi plusz tartalékot. Este vacsora, elvileg mi fizetjük, ott majd leiszom a maradékot. Ki is néztem, pont 5 kis sör. Az előadó rendelt 2 előételtálat, arról sokat ettem. Utána rendeltek kaját, én csak az 5 sörömet. Erre az előadó fizetett mindent... na mindegy, a sörök akkor is megvoltak. legalább. :) Most, hogy tudom, a cég visszatérít utazás alatt kajét is, az utazások nagyon olcsók lesznek.

Este vissza a szállóba, na akkor irány a szauna! Van a hotelben, és ingyenes. Csak 1 probléma van, 23-kor bezárt. Sebaj, jövök még én Frankfurtba. Na akkor ideje megírni a post-ot a blogba... :)

Napi kiadás összegzés:
0,69 - reggeli pékáru, mert nem kértem Qiuttung-ot
-------
0,69 - 5. nap

100 EUR Hotel, ezt a munkaadó visszatériti, csak előre meg kell finanszíroznom.
2,60 EUR közlekedés, ezt a munkaadó visszatériti, csak előre meg kell finanszíroznom.
5,50 EUR kaja, ezt a munkaadó visszatériti, csak előre meg kell finanszíroznom.

Hamar jött a reggel, sokáig fent voltam, úgyhogy a 8-kor kelés nehezemre esett. kikászálodás cornflakes, bootolás, mint rendesen... Mivel este, vagy inkább délután indulok Frankfurtba megint, ezért elkezdtem összepakolni. Közben kis netezés, punnyadás, majd nekiálltam a pörköltnek. A főbérlő teljesen felvidult, hogy magyar pörköltet ehet.

Gyorsan fel is hívta a testvérét, hogy elulságolja... mivel ő szakács, gondosan figyelte, mit csinálok, néha kérdezett, de mivel a pörkölt nem bonyolult kaja, nehéz elrontani. A hús nem lehetett a legfiatalabb, bő egy óra kellett neki, hogy kellően megpuhuljon, közben kollega is telefonált, 2 fele indulnom kell szal kicsit kapkodós lett a vége. A tésztát a Claudia főzte meg, mert nekem közben a pakolást is be kellett fejeznem. Na minden kész, megterítünk, és kaja. Claudia csak keveset evett, Gerd annál többet, de így is mindent felfaltunk, nem győzték dicsérni. Nem vagyok nagy szakacs, de Claudia mégis mondta, hogy 4 féle képpen tanulta a pörköltöt, ezt a fajtát is ismeri, de neki sosem lesz ilyen a szósz. Azt is mondta, biztos a génjeinkben van a jó pörkölt receptje. Nem volt sok idő velük koketálni, menni kellett kollegához ( Stefan ), mert ő visz kocsival. Így legalább nem ragad bent megint 177 EUR-om a vonatjegyben visszafizetésig, meg legalább nem leszek egyedül útköben. Egy vonaljegy így is kellett ( 5,20 ).

A kollega megszállott sportoló. Azért van Opel Astra Karaván autója ( amúgy 2000-es évjárat, de tip-top állapotban, kb. 3-4 évesnek saccoltam az autót ), hogy amikor kiruccan az alpokba, akkor vihesse a sílécet és a biciklit is. Ha havazik síel, ha nem biciklizik... Voltak gondjai a laptopjával (cégessel), ezért azokat -pikk-pakk megoldottam neki ( wifi és router beállítás ), majd útra kelltünk. 4 órát voltunk összezárva az autóban, végig dumáltunk. Mindent szóbahoztunk, ami eszünkbe jutott, hosszú az a 4 óra... este 8-ra voltunk Frankfurtban.

A holtel rendben volt ( 2 éjszakát maradunk ), milyen is lehetne más egy 4 csillagos hotel Frankfurtban. Nem mi választottunk, ezt ajánlották, de ezt is csak utólag fogják kifizetni. A pultnál tuti azt hitték az apámmal jöttem, mert kollega 20 évvel öregebb nálam. Mivel céges kódunk és kedvezményünk is volt, meg ugye a nevünk is más, hamar rájöttek, hogy nem.

A szoba szép, minden van, 6. emelet, 2 fala üveg a szobának, gyönyörű kilátás. Kollegával elmentünk vacsorázni. Gondoltam, egész nap nem vettem semmit, belefér a keretbe egy sör. Tudom, megint lehet mondani, hogy aki kiköltözik Münchenbe, miért a 4. napon issza csak az elős sörét, és miért pont Münchenbe, de most legalább volt kivel inni egyet. Sör 4,50 EUR, kínai leves 2,50 EUR. A kollega visszakülte az ételét az első falat után, hogy a tányér ( érted, nem a kaja, csak a tányér!!! ) hideg, és emiatt gyorsan dermed a szósz, és melegítség meg neki. Én meg voltam győződve, hogy kiröhögik, hisz a hús még gőzölgött a forróságtól, de nem. Kijöttek, elvittél az ételt, majd hoztak neki egy komplett másikat, immáron langyos tánérral. Kicsit lehidaltam a dolgon. Majd vissza a szállodába, ahol még pár ürlapot ki kellett töltenem a cégnem. Fent is voltam vele hajnali 3-ig, téglaként dültem az ágyba, mert másnap 7-kor kelés.

Napi kiadás összegzés:
4,50 - Búzasör, 0,5 liter
2,50 - Kínai leves
-------
7,00 - 4. nap

120 EUR Hotel, ezt a munkaadó visszatériti, csak előre meg kell finanszíroznom.
5,20 EUR közlekedés, ezt a munkaadó visszatériti, csak előre meg kell finanszíroznom.

Nos, eddig 2x voltam boltban, egyszer egy plázában ( ALDI ), egyszer egy utcai boltban ( REWE ).

Ezeket vettem ( 300 HUF / 1 EUR-val számolva )

ALDI

2,09 EUR = 627 HUF - csokis cornflakes, 751 gramm
0,29 EUR = 87 HUF - csokis puding, 200 gramm
0,54 EUR = 162 HUF - 1 liter dobozos tej
0,89 EUR = 267 HUF - dobozos vajkrém
0,65 EUR = 195 HUF - paprikáscsirke szószos tészta
1,99 EUR = 597 HUF - Weisswurst,300 gramm
0,10 EUR = 30 HUF - bevásárlószatyor
0,49 EUR = 147 HUF - zacskós rizs, 4x125 gramm
0,75 EUR = 225HUF - sonkás tortelloni, 250 gramm
0,49 EUR = 137 HUF - tészta, 500 gramm
1,19 EUR = 357 HUF - reszelt ementáli sajt
0,89 EUR = 267 HUF - feinkost-salat, húsos saláta, 400 gramm
1,15 EUR = 345 HUF - téliszalámi szerű felvágott, 200 gramm
0,55 EUR = 165 HUF - vajas toastkenyér

REWE

3,06 EUR = 918 HUF - sertéshús, 614 gramm
0,55 EUR = 165 HUF - Vajas Toastkenyér
0,34 EUR = 102 HUF - vöröshagyma, 348 gramm

Összességében az ételek árban nem nagyon térnek el a hazaiaktól habár a minta kicsi, és nem lehetmindenből pont ugyan azt megtalálni. A husok és a gyümölcsök drágábbak itt kint, a többi közel azonos áron van.

Végre sikerült beszélnem a családdal, 2 napja nem hallottak felőlem. Mindenki megvan, mindenki happy. 10-kor reggeli, vagyis a háziasszony és az albérlőtársam mondták, menjünk reggelizni. Én bedobtam a közösbe a Toast kenyeremet, egy csomag szalámit és a vajkrémemet. Végül is csak a kenyeremből ettek ( én ajánlottam fel nekik ), mert az övék megromlott. Cserébe kaptam bajor perecet, szelet füstölt halat, meg valami osztrák sajtkülönlegességet.

Utána láblógatás kora délutánig, illetve Raspberry-vel mókolás, mert szóba jöttek a kütyük, nekem meg épp van egy ( jól van na tudom, kockaság, de kicsi, és sokat lehet vele mókázni),meg is néztünk gyorsan egy Bob a mester epizódot, mert épp csak az volt rajta... no comment, mondtam kocka vagyok. Lakótársnak kölcsön adtam a Raspberry-t, mert mondta tervez egyet venni, de még nem tapogathatta meg élőben, mert a haverjai, akiknek van, féltve őrzik. Miután megkapta ( amúgy közgazdász Bsc-t végez épp ), el is tűnt a szobájában, estig nem is láttuk.

Kitaláltam, veszek egy feltöltős telefont. Láttam a honlapon, 10 EUR-ért van valami alap, de nekem az is elég. Körbejártam minden boltot, de mindenhol elfogyott az olcsó, se baj, gondoltam, bemegyek a REWE-be szétnézni. Láttam szép húst nem túl drágán, gondoltam csinálok nekik pörköltet. Vettem tehát húst, hagymát, meg egy Toast kenyeret, mert ugyan nem ettük meg se a kenyeremet, pedig már tegnap is ettem belőle, de itt vasárnap szigorúan minden zárva van. A többi hozzávalót mind láttam a konyhában.

Hazaérve elpanaszoltam lakótársamnak, hogy nincs olcsó telefon, erre felajánlotta a régiét, csak sim kell bele. De akkor már csak megeszem a vacsimat, paprikás csirke szószos tészta, még csütörtökön vettem. Közben megjött Claudia ( főbérlő ), ő is vett kenyeret meg mindenfélét, alig tudtunk mindent bepakolni a hűtőbe. Elmondtam neki, mit tervezek holnapra készíteni, nagy örömben tört ki, ehet magyar ételt. Ő amúgy szakács, egy iskolai menzán dolgozik, ismeri a magyar konyhát, de évek óta nem evett jó pörköltet. Elő is vette gyorsan a spec. őrölt pirospaprikáját, amit Magyarországról hozat valami barátnőjével, mert abból lehet a legjobb ételeket készíteni. Mondtam neki, hogy nem biztos hogy olyan jó lesz, mint ő emlékszik, de nem zavarta, azt mondta hogy a konyhájában még sosem készült pörkölt, de majd most felavatjuk, úgy is pár napja készült csak el. Miután kiörömködte magát, hogy milyen különlegeset ehet holnap, amíg gyorsan felhívta 2 osztrák barátnőjét, hogy egy magyar fog neki a saját konyhájában pörköltet készíteni, addig elindultam vissza a venni egy sim-kártyát. Hazaérve megkaptam a telefont, beleraktam sim-et, és ennyi. Kis beszélgetés, majd blogírás és alvás.

Napi kiadás összegzés:
3,06 - 614 gramm sertéshús
0,55 - Vajas Toastkenyér
0,34 - 348 gramm vöröshagyma
25,00 - Sim-kártya + 15 EUR feltöltéssel, de ez egyszeri költség
-------
28,95 - 3. nap

Hajnalban kelés (4:30), tusolás, és indulni a vasútra, mondanom se kell, full vidáman. :) Reggelire vittem két csomag jó reggelt kekszet még otthonról, de ez öngól is volt egyben. A keksztől porzott a szám és ráragatt a fogamra is. 4 óra vonatút, és nincs nálam semmi, még innivaló sem, meg kávé sem. Szóval büféből egy kávé lett a választás, 2,80. Tudom drága, de muszály volt, 3 dl folyadék minimum kellett. Gondoltam egész nap vendégül látnak, simán benne leszek a 10 EUR napi limitben. Még ennyi kütyüfüggőt, volt aki telefonon chatelt, miközben a notin egy másik akkountal is... ez már beteges. Az emberek bizalma mások iránt hatalmas. Simán otthagyják a notit az asztalnál, még csak le se zárják, úgy mennek WC-re. Gyakran még iratokat és pénztárcát is az asztalon hagynak, a legnagyobb nyugalommal. Állomásra éskezés előtt 1 percel még mindenki a helyén ül, senki sem tolakszik, semmi kapkodás. Mint akik bevettek egy marék nyugitablettát, mégis mindenki le és fel tud szállni, nagyobb tolakodás nélkül.

Melóhelyen kedvesen fogadtak, konyhában ingyen kávé, tea, forrócsoki, délben ebéd, estig meeting. A munkavégzést nem részletezném, az a blog szempontjából irreleváns, de nagyon kultúr körülmények fogadtak. A lényeg, este go home vonattal, és újabb öngól. Vettem 2 bajor perecet a Frankfurti állomáson ( biztos azt mondjátok, hülye vagyok, Bajor perecet venni Frankfurtban, amikor Münchenben dolgozom, de így sikerült, éhes voltam ), persze jó sós volt, innivalót is kellett vennem. 2 EUR a perecek, és 1 EUR az innivaló. De így legalább kellemes hangulatban kezdhettem el írni a blogbejegyzést az új céges notimon... :) Elvileg a vonaton van WIFI, csak nem férek hozzá. Gyenge a jelszint, ahogy nézem, sokan vannak körülöttem laptoppal. Hazaérés ( 23:30 ), kis neten élvezkedés ( 2 napja nem láttam ), eldőlés.

Napi kiadás összegzés:
2,80 - Kávé a vonaton
2,00 - 2 perec
1,00 - Innivaló fél liter
-------
4,80 - 2. nap

Miután sikeresen megérkeztem, jöhet a hivatali körút, egy napom van mindent elrendezni, uccu neki... csak előbb nyújtózok 5 percet az ágyon, olyan hivogató... na ebből 3 óra alvás lett... Tangó zene ébresztett, mint kiderült, alattunk tangó iskola van. Na mindegy, éjszaka úgy sem táncolnak, nekem meg amúgy is dolgom van a hivatalban... meg a nap is kisütött, öröm volt kimenni a szabadba.

Einwohneramt - Épület magvan, de hol a bejárat? 4 egyforma ajtó, sehol senki, mindegyik zárva... olvasom kiírást, és nyitva kéne lennie... na akkor kapjunk el valaki erre járót. Az elso ember készségesen segített, de még hogy! Megmondtam neki, miért keresem a hivatalt, elvitt egy hátsó épülethez, ahol nyitva volt az ajtó ( felújítás miatt ideiglenes bejárat ), még a hívógombot is megnyomta helyettem, sok szerencsét kivánt és elment, mert neki máshol volt dolga, csak gondolta segít... ámulatból ámulatba... mert a hivatali ügyintézés... 16 pult, ügyfél 1 se, ügyintéző se... 2-3 perc, kijött egy ügyintéző, már is hívott. Mint kiderült, az ügyintézők valahol hátul voltak valami teremben, és csak akkor jöttek elő, ha ügyfél van. Az ügyintézo hölgy nagyon kedves volt, elmondtam mit szeretnék, és kérdeztem, mik a következő lépések... Lakcím bejelentve, nem probléma, még bérleti szerződést sem kért, elfogadta bemondásra. Kérdezte családi állapotom, vittem papírt, hogy nős vagyok egy gyerekkel. Beírta. Freizügigunschein nem kell, azt mondta, EU állampolgár vagyok, nincs rá szükségem. Azt is mondta, hogy a Finanzamt-nál is elindítja a folyamatot, nincs vele mit csinálnom, csak várnom a levelet, Steuer Klasse 1. Annyi kérése volt csupán, hogy olvassam fel az irataimban lévő települések nevét, mert meg szeretné tanulni szépen kimondani. Addig próbálgatta, míg mindet rendesen ki nem tudta mondani. Végül elmondta, ha a feleségem is dolgozni kezd, akkor be kell mennie neki is, más dolga nincs... csodás, első hivatal letudva.

Bank - Nos, itt előre kell bejelentkezni online, vagy várni egy szabad ügyintézőt, ha van. Nekem az napra nem tudtak időpontot adni. Mivel másnap munkába állok, mondtam nem tudok visszajönni, erre felhívott valakit, és azt mondta, fél óra múlva jöjjek vissza, elvileg akkor rá fog érni valaki. Mint utóbb kiderült, a fiókvezető helyettes, csak gondolta beáll ügyintézni, legalább nem esik ki a gyakorlatból, és lesz új ügyfelük. Wow gondoltam. Ő is mindent elmagyarázott, részletesen. Sőt, átszólt az egészségpénztárba, hogy sokan vannak-e, tudnak-e fogadni. Miután a számlát sikeresen megnyitottam, beszélgettünk kicsit, kaptam egy kávét, beszélgettünk, milyen adókedvezményeket lehet igénybe venni, mindent elmagyarázott, mi hogy fog működni, bemutatott a kapcsolattartómnak a bankuknál, és elköszöntünk. Nagyon pozitív benyomást tett.

Krankenversicherung, Rentenversicherung - Bementem, megint senki, sor nuku, azonnal sorra kerültem. Bemutatkoztam, és vidáman oroszul beszélt hozzám az ügyintéző, mert Iván-nak hívnak, és gondolta, jobban érzem magam, ha orosz szót hallok. Mikor elmondtam neki, egy kukkot sem értem, mosolyogtunk rajta egyet, és ennyi. Vele is sikerült jól elbeszélgetni, még angolul is, mert volt pár technikai téma, amit csak angolul lehetett, igaz semmi köze nem volt a hivatali munkához, csak érdeklődött, mivel foglalkozom, és egyes részeket csak angolul tudtam neki elmagyarázni. Ha van munkaszerzodés, akkor azonnal megnyitják a számlát, csak 500 EUR felett kell keresni hozzá. Valamint, mivel ők Rentenversicherung is, ezért, ha szeretném, azt is megnyithatom náluk. És ezzel minden meg is van.

Gyakorlatilag 2 óra alatt mindennel megvoltam, Einwohneramt, Finanzamt, Bank, Kranken- und Rentenversicherung. Minden hivatalban elmondták, az accountom aktív, csak nem tudnak most számot adni, mert azt központilag generálját, de a munkaadómnak jelzik, hogy igénylés folyamatban. Kiöltözve nem voltam ( polo, zsebes nadrág, sportcipő ), mégis emberként kezeltek, mondjuk ebben a német tudásom is biztosan segített.

Hazafele gondoltam beugrok vacsorát venni, ebbol bevásárlás lett.

Otthonról még visszamentem megvenni a másnapi vonatjegyemet, mert nem akartam reggel 5-kor ezzel kezdeni, másnap Frankfurt, oda-vissza vonattal, indulás reggel 5:47kor, érkezés este 23:18-kor... szóval megettem jól megérdemelt kis Weisswurstomat kenyérrel, egy puding, és 10kor irány az ágy.

Napi kiadás összegzés:
2,60 - Helyi tömegközlekedés
12,51 - Bevásárlás, igaz ez több napra elegendo ennivaló.
-------
15,11 - 1. nap
177 EUR Vonatjegy, ezt a munkaadó visszatériti, csak előre meg kell finanszíroznom.

Rengeteg dolog történt, kezdjük talán szép sorjában, utazás és megérkezés...

Az utazásban az első fél óra elröppen, mint a szél, csak utána tudatosul az emberben, hogy szeretteit személyesen legközelebb csak 2 hónap múlva láthatja... nagy szomorkodás, sóhajtozás, szerintem lelkileg ez volt a legnehezebb pont. Az utazás hosszú volt és fárasztó. Nem csak 9 óra volt, hanem még 3 háztól házig, amivel 12 órá lett a teljes utazás. Szerencsére Jó társaságba kerültem, az utazás fele elment beszélgetéssel... a másik fele nyomorgással. Kiderült, általában csak 3-an vannak hat helyen, és a szembe székre felrakott lábbal nagyon jól lehet aludni, de ez nekem nem jött össze, mert java részt 6-an voltunk a kabinban... szóval minimális alvás, maximális nyomorgás, konnektor 2 darab az egész vagonban, persze folyamatosan foglalt :) ... de 29 EUR-ért mit várjon az ember... a vonaton mindenki majdnem magyar volt, és rettenetesen féltette cuccait, azt ölelgetve-szorongatva aludt... 3x nézték meg a jegyet, voltak le- és felszálló emberek, és néha hely is aludni kicsit, kb. 2 órát sikerült is. Fontos, ha valaki vonattal megy, vigyen elég enni és innivalót, a vonaton nem találtam büfékocsit. Szórakozásnak érdemes legalább könyvet vinni, mert az emberek fele szót nem szólva képes ülni órákat. Volt olyan "cellatársunk", aki magyar volt, de nem derogált neki 2 mondatot se szólni 9 óra alatt. A vonat pontosan érkezett, végre kis mozgás. Németországban minden jegyet ( tömegközlekedés és vonat ) meg lehet venni automatából, reggel hatkor amúgy is max 1 pénztár van nyitva, ott meg folyton egymást taposva tolong a sok külföldi. :) Érdemesebb jó elore lefixálni, merre mivel lehet menni, a tömegközlekedési oldalak nagyon részletesek, mindent meg lehet találni, majd automatában kb. 2 perc alatt megvenni. Innentől sima ügy, megkeressük a közlekedési eszközt, és usgyi... :) Általában minden járművön fényújság jelzi, merre járunk. Ahol jön a megállónk, ott leszállni, és ezzel célba is értünk. Általában az átszállás sem komplikált, de érdemesebb minél kevesebb átszállást tervezni az elején, még ha hosszabb is, mert kevesebb a hibalehetoség.

Ezzel már meg is érkeztem a célomhoz, 10 perccel korábban a megbeszéltnél, csodás, minden rendben, sinen vagyok, mint József Attila... hittem én, de nem. A főbérlő azt modnta, 5 percnyire van gyalog, ott találkozunk a ház elott... de nem jött... türelmes ember vagyok, vártam fél órát, de még mindig semmi... na most mi lesz, nincs telefonom, reggel fél 8, valamit tenni kell. Irány a ház, megvan a csengő, csengetek... és láss csodát, ott a főbérlő! Nem szettem le a 10 körméről, örültem, hogy megvan... mint kiderült, a félreértés oka, hogy nem 5 percre lakik, hanem ő is ott van és az S-Bahn van 5 percre gyalog... a ház előtt ( pontosan idézem "vor dem Haus" ) neki azt jelentette, becsöngetek, és lejön... mindegy, meg van, ez a lényeg. Azért fogalmaz furán és beszél nem német akcentussal mert Osztrák, csak itt él. Bemutatkozás, kikérdezgetett, megnézte pár papíromat, és azt mondta oké. 3-an vagyunk 4 szobára, 1 szoba nekem, 1-ben egy egyetemista fiú lakik, harmadikban a főbérlő, negyedik a nappali, elvileg közös, gyakorlatilag a főbérlő használja. Lakás kicsit kopottas, de minden bútor új ( A konyhabútort egész pontosan előző nap szerelték be ). A Szoba 19 nm, a bútorok felében a főbérlő cuccai vannak, így is jut nekem 1/3 IKEA-s gardrób szekrény ( amúgy minden bútor IKEA-s ), ami minden cuccomat azonnal elnyelte, egy íróasztal, egy 90x200-es ágy, ágyneművel, új szivaccsal. Kis asztalka, meg egy ülő alkalmatosság. Törölközőt nem kértem, mert az hoztam magammal. Kaptam egy fogast a belépőnél, helyet a cipőimnek, és akasztót a törölközőmnek. A hűtőben polcot, a konyhaszekrényben helyet.

Amúgy eddig nagyon kedvesnek tűnik, felajánlotta, hogy mivel sokat fogok az asztalnál ülni, hétvégén vesz egy háttámlás széket az íróasztalhoz. Mivel szeret főzni, felmerült, hogy hétvégente főzhetnénk közösen is. Szegénynek okoztam pár feldolgozni valót, mert sok, javarészt negatív sztereotípiája volt a magyarokról, legfőképp az IT-sokról... ezeknek java részét kb. 2 óra alatt megcáfoltam. Megengedte, hogy a hivatalnál bejelentsem magamat, mint ott lakót, nem problémázott rajta.

Ezt a bejegyzést csak bevezetőnek szánom, nagy vonalakban bemutatni, ki vagyok, hogyan kezdődött, és mi előzte meg a kiutazást. Akkor kezdjünk is bele...

Magamról annyit, hogy 31-éves IT-s vagyok, diplomával, angol-német nyelvtudással, 7 éves multis tapasztalattal. Feleség és 1 gyermek, akiket nagyon fogok hiányolni, mert az első 2 hónapban egyedül leszek kint, ők csak akkor jönnek utánam, ha a megfelelő lakhatást sikerült kialakítanom. A blog nekik is szól, hogy jobban lássák, mit is csinálok nap mint nap.

A kiköltözés gondolata akkor merült fel bennünk komolyabban, amikor egy jó baráti házaspár majd 1 éve kiköltözött, és azóta is boldogan élnek kint. Ezután sokat rágódtunk párommal, menni vagy maradni, mert mindkettőnknek van állása, nem is élünk idehaza rosszul, és mindent hátrahagyni, barátokat, családot, kollégákat nem könnyű dolog. Megbeszéltük, ha jó ajánlat lesz, csak akkor megyünk, és csak valami nagyobb, mondjuk egy multi jöhet szóba. Ezután következett pár pályázgatás, komolyabb eredmény nélkül, majd egyszer csak megkeresett egy multi, kellene neki valaki Münchenbe, aki vállalja az odaköltözést, és a volt munkaadómtól valaki ( 7 évet 2 multinál töltöttem, és az elsőtől ) engem ajánlott. Hogy ki ajánlott pontosan, az nem derült ki, a lényeg, hogy akkor nosza... ezt követte 5 interjú kör, angolul és németül is szakmai interjú, videokonferenciás, 1 órás legalább mindegyik... szóval megszenvedtettek rendesen, de végül is jelezték, kellek, és ajánlatot is tettek. Számoltunk, osztottunk-szoroztunk, mérlegeltünk, és végül a kiköltözés mellett döntöttünk.

Egy hónapunk volt mindent elrendezni, illetve egyenlőre csak az én kiutazásomat, mert ugye a családom csak később jön. Nehezen ment, mert a felmondási időm is erre a hónapra esett, és a régi munkahelyemet sem akartam bunkó módon otthagyni. Viszont előny volt, hogy hónapokat töltöttem már Németországban kiküldetéseken, többek között Münchenben is.

Lakhatás - Hiába a jó német tudás, ismert munkaadó, senki sem akart csak úgy kiadni nekem semmi normálisat. Vagy azt akarták, hogy előtte személyes találkozó, ami ugye nem lehetséges, vagy előző Müncheni főbérlő ajánlása, ami szintén nem lehetséges. Arra is volt példa, hogy nem akarta, hogy bejelentkezzek, vagy nem akart szerződést, de azért előre utaljak ennyi meg annyi eurót... ezeket mind köszönöm, de kihagytam. Végül csak egy szobát bérelhetek... 1 szoba mind felett. :) De ez közvetítőn keresztül. Van szerződés, és így előre jónak tűnik.

Utazás - Vonat. Hogy miért? Mert olcsó, és több csomag fér el, mint a repülőn. És ami a durva - ára 29 euró! ( 8410 Forint ) IC minőségű, internet is van. Mi kell még? Indulás 21:10, érkezés másnap 6:15.

A költségeim vezetésére is szánom a blogot, mikor mire mit költöttem. Akkor egy kis összegzés:

Utazás - 29 euró
Szállás - 450 euró havonta, 214,20 euró egyszeri közvetítői díj.
Helyi közlekedés - 68,90 euró havonta, IsarCard-Monat 4 Ringe ( Inner Raum )
Étkezés - napi 10 euró a terv, korábban már sikerült...

Tervezett kiadás a kezdetekkor - 29 + 450 + 214,2 + 68,9 + 10*28 = 1042,1 euró

Ebből is látszik, ha az ember nem akar senki nyakán élősködni, valami kis tartalékra szüksége van. Ezen leginkább azzal lehetne spórolni, hogy ha valamely munkaszervező ezt nekünk megfinanszírozza. Erre is láttam a közelmúltban példát, de ha valaki rendes munkát akar, akkor elvárás a talpraesettség, és hogy ne kelljen a kezedet fogniuk. Szintén itt jegyezném meg, hogy ebben a tervben még nincsenek benne olyan kiadások, mint például mosószer, egyéb háztartási kiadások... ezeket is próbálom kihozni a 10 euróból, majd meglátjuk, hogy sikerül.

De a puding próbája az evés, holnap este indulás, következő bejegyzés majd kintről...